 |
| Őzbak szökell a biztonságot adó erdő irányába |
 |
| Mezei futóverseny bámészkodókkal |
 |
| Őszi eső után |
Ha elég nagy mélységeket és magasságokat jártál már be életedben – és most nem a Bakony völgyeire és a Mátra magas hegyeire gondolok – ha igazán éltél, szerettél, rajongtál és igazán haltál is, szenvedtél és kínlódtál, akkor tudod, hogy a boldogságod csak rajtad múlik. Benned van, ha akarod, és nincs, ha nem akarod. És azt is tudod, ha boldog vagy, vonzod a boldog embereket és a boldog perceket, ha keserűség és bánat gyötör, akkor még a bárányfelhők is sötét fellegek, akik összefognak ellened. Sok éved megy el arra, hogy tapasztalj. Amíg nincs meg a tapasztalás, a mély és a magas, a sötét és a világos benned, addig nem tudod, ki vagy. De ha egyszer ez megadatik, onnantól nem az időjárás vagy más emberek, körülmények és véletlenek határozzák meg az életedet, hanem Te magad. És ez jó. Mert a szabadság érzésével jár. És a boldogság érzésével. Új látásmóddal. Illetve nem is újjal: visszakapod a régi, már gyermekkorodban megtapasztalt és természetes rácsodálkozós szemedet, azt a képességedet, hogy nem a jövőben vagy a múltban révedezve élsz, hanem a jelenben. A jelent megélni pedig jó. Sőt, nagyon jó. Mert a jelen dimenziójában élni azt jelenti, hogy minden perc fontos. És minden – másnak esetleg jelentéktelen – apróság fontossá válik, mert része az életednek. Te pedig része vagy egy nagy egésznek, ami harmóniával tölt el. Például kimész az erdőbe kora reggel, fúj a szél, hideg van, de Te mégis azt érzed, hogy de jó is ez az ébresztő szél, de jó, hogy hallom az erdő susogását, talán még egy erdei állatot is megpillanthatok. Persze ezt nem mondod ki nap mint nap, csak mosolyogsz. Mosolyogsz még akkor is, ha a hideg szél csipkedi az arcodat. Jó érzéssel gázolsz az avarban, gyermeki örömmel tölt el, hogy szándékosan csoszogva minden lépésnél egy-egy kupac száraz levelet rúgsz a levegőbe.... és ha meghallasz egy kismadarat énekelni, nem mész tovább, hanem keresed a szemeddel, ki lehet és abban a pillanatban az a legfontosabb, sikerül-e egyetlen pillanatra meglátnod...Régen csak rohantál, kergetted az álmaidat. De most megérkeztél....(Megérkeztél?) :D
